Neked mi jut eszedbe, amikor a nevelés szót hallod?
„A nevelés eredeti értelmében az a céltudatos és tervszerű, családban, iskolában, ifjúsági szervezetekben folyó tevékenység, amely arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja.”
Erről a „definícióról” a klasszikus és régi pedagógia iránya és tanítása juthat eszünkbe.
Vannak, akik kellemetlen emlékeket felidézve gondolnak a szigorú, büntetés-jutalmazás alapra építő nevelési modellre. Tudatosan elutasítva vagy épp észrevétlenül fordulnak a megengedő attitűd irányába. Kérdés, hogy ez mennyire vezet célra.
Kevesen tudják azonban az irányt teljes határozottsággal megtartani, hiszen bejárt utak, hiányában a szülők tele vannak kétséggel. A bizonytalan szülők a gyermek lelkét szem előtt tartó gyermeknevelés felelőssége és az engedékenységgel egyet nem értő idősebb generáció tanácsai között vívódnak.
A FEGYELMEZÉST, NEVELÉST TÖBBEN A GYERMEK BÁNTALMAZÁSÁVAL AZONOSÍTJÁK, EZ ODÁIG TUD JUTNI, HOGY EGY IDŐ UTÁN FÉLNEK SZABÁLYT FELÁLLÍTANI, FELADATOT ADNI VAGY AKÁR CSAK VALAMI OLYAT KÉRNI, AMELY KÍVÜL ESIK A GYERMEK KOMFORTZÓNÁJÁN.
Extrém esetben, ha valami kötelezettséggel állítják szembe, elnézést kérnek tőle. Néhány év elteltével azonban mindez nagyobb nehézséget okozhat, előfordulhat, hogy a gyermek nem működik közösségben és otthon is egyre kevésbé.
A szülők mégis a nevelés felé fordulnának, de hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt? Hogyan lehet nevelni, nem a szigor-büntetés-jutalmazás elvét használva? Erre ad választ a pozitív nevelés, Pozitív Fegyelmezés (PF).
A MÓDSZERBEN A FELSZABADÍTÓ KÖZÉPUTAT TALÁLHATJÁTOK MEG.
Megnyugtató megoldás, hiszen a gyermek személyiségét tiszteletben tartja, a közös megoldást helyezi fókuszba úgy, hogy közben szabályokat állít és azok betartását is komolyan veszi.
A Pozitív Fegyelmezés nem egyenlő az engedékenységgel, erős szabályokon alapul és pont, hogy következetesebb, mint a tekintélyelvű nevelés. A Pozitív Fegyelmezés alapelve, hogy a fegyelmet tanítani kell, és a fegyelem tanít.
A pozitív szó nem arra utal, hogy csak jó dolgok történnek, hanem sokkal inkább arra, hogy a viselkedésre fókuszálunk, amit meg szeretnénk tanítani.
A FEGYELMEZÉS SZÓ AZ EREDETI JELENTÉST IDÉZI: A JÓ MEGMUTATÁSA, TANÍTÁSA. KAPCSOLÓDJUNK EGYMÁSHOZ ÉS EZEN A KAPCSOLÓDÁSON KERESZTÜL TANÍTSUK MEG A GYERMEKET A HELYES ÉS A HELYTELEN VISELKEDÉS KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEKRE.
A módszernek, amely megelőzésre épít, tapasztalatokkal tanít és együttműködésre ösztönöz, a következetesség, kapcsolat és a kötődés fontos alapkövei. Sokféle eszköz közül lehet kiválogathatni a gyermek és a család számára működőképes praktikákat.
Büntetés helyett békés eszközökkel lehet elérni, hogy a gyermek megértse és elfogadja, a helyes irányt, hiszen ha a fegyelmezés nem állandó harc, az nemcsak a gyereknek öröm.
MI a pozitív nevelés, mit kell róla tudni?
„Pszichológiai alapjait két pszichiáter, Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. Adler szentül hitte, hogy a gyerekeknek elemi szükséglete, hogy kötődjenek a környezetükben élőkhöz.
Szerinte azok a gyerekek, akiknek szoros a kapcsolata a családjukkal, szeretteikkel, környezetükkel kevésbé hajlamosak a rossz viselkedésre. A kutatások Adlert igazolják.
Ezt az elképzelést gondolta tovább Dr. Jane Nelsen amerikai pszichológus, házassági, családi és gyermeknevelési tanácsadó, aki “Pozitív Fegyelmezés” néven fektette le az elmélet alapjait.”
A módszer fontos közösségi és életvezetési képességeket segít elsajátítani, olyan módon, amely tiszteletteljes és bátorító gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Cél, hogy egy gyerek felnőttként is boldog, sikeres, hasznos és tevékeny tagja legyen a társadalomnak.
A pozitív nevelésről címszavakban: tisztelet, másokkal való törődés, problémamegoldás, együttműködési készség, tolerancia, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatok teremtése, önbizalom és szerepvállalás.
MIÉRT érdemes próbálkozni vele?
A család pszichés komfortja és a gyermek jövője miatt, hiszen a PF a következőket nyújtja:
„Én képes vagyok” érzés. Segít, hogy a gyermekek megismerjék önmagukat és használják a problémamegoldó képességeket, mások érzéseinek figyelembevételével.
Kölcsönös tisztelet – a felnőttek saját maguk tisztelete, kedvesség, az igények szem előtt tartása.
A viselkedés mögötti hiedelmek feltérképezése. Felismerni, hogy a gyermek mit miért érez és inkább ezeket megváltoztatni, nem pusztán a viselkedést megkísérelni befolyásolni.
Hatékony kommunikációs és problémamegoldó készségek.
Dicséret helyett az elismerés az erőfeszítés és a fejlődés értékelése irányul, nem csak a sikerre, így hosszan tartó önbizalmat és képességeket épít ki.
Ez mind jól hangzik, de HOGYAN induljunk el, mivel próbálkozzunk?
Erre adunk választ következő bejegyzésünkben.
Forrás:
filantropikum.com
pszichoforyou.hu
felelosszulokiskolaja.hu
csaladhalo.hu
wikipédia