Ezt a témát nagyon sok szemszögből lehet vizsgálni, de erre a gyermeki fejlődés korai szakasza a legszebb példa. Érdekes, hogy miként változik egy csecsemő/kisbaba és kisgyerek napi ritmusa, miként váltják egymást az étkezési, alvási, ébrenléti és a játékkal töltött időszakok. Ezt az első időkben a baba belső biológiai órája határozza meg.
Talán szülőként mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mennyire befolyásolja egy kisbaba hangulatát a megszokottól eltérő időpontban történt ébresztés vagy etetés. A rendszert érdemes tudatosan felépíteni és megtartani a gyermek növekedése során még akkor is, amikor a belső óra mást diktálna. Ide tartozik kezdetekben a fürdetés, étkezés, altatás, később a bölcsődei, óvodai foglalkozások, vagy épp egy esti mese ideje.
Természetesen a rendszeresség mellett a következetesen betartott, értelmes szabályok, a viselkedési korlátok megadják a nélkülözhetetlen biztonságérzetet, kiszámíthatóságot a kisgyermek számára. Ezek nélkül a gyermek szorongóvá és/vagy nyugtalanná válhat, nehezen tud eligazodni társas környezetében.
A rendszeresség pozitív hatásai az SHD foglalkozások tükrében
A rendszeresség bármely sport esetében fontos, ez természetesen érvényes a babaúszásra is. Amíg a gyermek kicsi és emlékezete épülőben van, addig több idő szükséges a tevékenységek menetének és az egyes helyzetekhez kapcsolódó információk rögzüléséhez. Legyen az egy feladat elsajátítása, az oktató vagy a hely felismerése és elfogadása.
Ha rendszeresen, nagyobb kihagyások nélkül jár a foglalkozásra, egy idő után tudni fogja, hova és kihez jön, mit és miért kell csinálnia egy adott feladatnál.
Sokszor szembesülnek a szülők azzal, hogy a gyermek sír, hisztizik az órán. Ennek oka akár a rendszertelen foglalkozáson való részvétel is lehet.
A rendszeresen végzett tevékenység már kiskorban fejleszti a gyermek feladattudatát úgy, hogy ő mindezt egy játékos foglalkozásnak éli meg. A fejlett feladattudat jó alapot jelent a tanulás és a versenysport esetén is.
A sokunk számára nehézkes nyelvtanulás jó példa arra, hogy csak a rendszeres gyakorlással kerülhető el a megszerzett tudás kopása, felejtése.
Egy kisgyermek esetében már a 2-3 hetes kihagyások is sokat számítanak, főleg, ha a kötelező elemeket, vagy a feladattudatot és feladattartást nézzük. Nehéz egy gyermeknek türtőztetnie a játékkedvét, ha már több hete nem volt az uszodában, ahol a víz szeretete és az élmények miatt imád lenni. Ilyenkor teljesen érthetően izgatottabb és nem tud a feladatokra figyelni, koncentrálni.
Meg kell említenünk azt is, hogy a foglalkozásainkat kifejezetten a gyermekek fejlesztésére építjük fel, amelyek sok szülő számára akár unalmasak is lehetnek, mert sokszor végezzük ugyanazokat a feladatokat és énekeljük ugyanazokat a dalokat, mondókákat. A gyerekeknek szükséges az ismétlés hétről-hétre. Természetesen változatossá tesszük és folyamatosan bővítjük a foglalkozásainkon átadott ismereteket, de ha teljesen új énekekkel és feladatokkal készülnénk minden alkalomra, akkor ugyanaz az eset állna elő, mint a több hetet kihagyó gyermeknél. A túl sok új információtól és ingertől izgatottá válna és nem tudná, mikor, mit várunk el tőle.
A foglalkozásainkat óráról-órára úgy építjük fel, hogy változatosak legyenek, de épp csak annyira, hogy az információk rögzülhessenek. Közben egyaránt gondolunk a vízbiztosságra, az életmentő feladatokra, az úszásnemek alapjaira és a gyermekek készség-, mozgás-, szenzomotoros-, kognitív fejlesztésére is.
Comments