A koronavírus kedvezőtlen hatását a gyermekek leginkább a karanténnal együtt járó problémákon keresztül tapasztalják.
Sokan vannak sajnos, akiket családi események vagy saját megbetegedés miatt is érint a vírus, bejegyzésünkben azonban a karantén általános – érzelmi életre, társas kapcsolatokra, és fizikai állapotra vonatkozó – negatív hatásairól írunk.
A vírushelyzettel járó karantén, az otthon töltött idő a gyermekek számára is sok lemondással jár(t). Mindennek rövid és hosszútávú hatásai is lehetnek.
A tartós következményeket még nem látjuk, de a gyermekeknél gyakran pont abban az időszakban borul fel a napi cselekvési és kommunikációs rutin – vesznek el a megszokott feladatok, szűkülnek a kapcsolatok, valamint szűnik meg közös játék, beszélgetés, vita, problémamegoldás, nevetés – amikor mindez a fejlődés elengedhetetlen része.
Másképp érinti a kisebbeket és a nagyokat, de mindannyiuk életét befolyásolja valamelyest. Ugyan a gyerekek nagyon rugalmasak, a legtöbben közülük látszólag hamar és jól alkalmazkodnak az új helyzethez, nem biztos, hogy most is így van.
A LELKI OLDALT TEKINTVE …
Nehezebb családi helyzetekben a feldolgozás hiányának problémáit, az újonnan megjelenő gyermeki szorongásokat, az elszigeteltség káros hatásait is említik a pszichológusok, pszichiáterek.
Az elmúlt évben több tanulmány született arról, hogyan hat a bezártság a gyermekek érzelmi, lelki életére. Ők is átélik a szülők bizonytalanságát és szorongását, a kiszámíthatatlanságot saját és családtagok egészségi állapota miatt. A kicsik gyakran nem értik teljesen az információkat, nem tudják megfogalmazni kérdéseiket. Félelmet és szomorúságot okoz nekik is a családban történt megbetegedés. Nagyon hiányzik a nagyszülőkkel töltött idő, az ölelés. Furcsa és egy bizonyos életkorig nem vagy alig magyarázható az érintésmentes, maszkos találkozás.
A SZOCIÁLIS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK VÁLTOZÁSA…
Általában a kortárs és baráti kapcsolattartás lehetősége szűkül, a kisebbeknél gyakran kiesik, az iskolásoknál pedig az online térbe kerül át.
Sok kis óvodás gyermek személyiségfejlődését befolyásolja, beilleszkedését és csoportban való viselkedését visszaveti, hogy hirtelen megváltozik a társas napi rutin is, nincs vagy kevés a csoporttársakkal való játék lehetősége, a kreatív tevékenység, az életkori szintű beszélgetés.
Ugyan nem mindig feltűnő, de az iskolások megváltozott kommunikációja, a gesztusok, mimika hiánya, a személytelenebb online kapcsolatok is hosszabb távon károsak, érzelmileg hátrányosak lehetnek.
Sok gyermek van, aki szerencsére nem él át komoly traumákat. De a gyökeresen megváltozott mindennapok, ünnepek, a családi és baráti kapcsolatok mindent alapjaiban megrendítő bajok nélkül is kisebb-nagyobb nehézséget okozhatnak.
Azonban – pont a gyermeki rugalmasság miatt egyszerű otthoni körülmények között – sok nyugodt beszélgetéssel, odafigyeléssel, egymásra hangolódással, szerepjátékkal, mesével, alkotással, zenehallgatással – mi magunk is sokat segíthetünk a feldolgozásban.
Érdemes a gyermek szintjén beszélgetést kezdeményezni, játékba vonni, időt és figyelmet fordítani – bármilyen – közös tevékenységre, legyen az akár együtt végzett konyhai besegítés vagy a feszültség megélésének teret adó szerepjáték.
Nézegessünk korábban készült fotókat, idézzük fel a hozzájuk kapcsolódó élményeket. Készítsünk most is közös képeket, hogy ez az időszak ne egy tátongó lyuk, hanem – ugyan nem szokványos helyzetként – de az élet része lehessen.
Keressük meg így a kapcsolódási pontokat, beszéljünk a családtagokkal és barátokkal amennyit csak lehet online, vagy telefonon, éljünk biztonságos találkozási lehetőségekkel.
A kisgyermeknek stabilitás kell, valamilyen rendre van szüksége. Ha azt éli át, hogy – ugyan másképp - a család így is működik, megnyugodhat.
Az rugalmasan felépített, az új helyzetben ésszerű napirend, strukturáltság, pont azért kell, hogy mindenki megkönnyebbüljön, kialakulhasson egy jó rendszer. Engedjük el most a nem megvalósítható kényszeres cselekvéseket, menetrendeket és ragaszkodásokat.
BESZŰKÜLT MOZGÁSLEHETŐSÉG ÉS MOZGÁSTÉR…
Pandémiás időszakban olykor már a legkisebbekkel is kevesebbet mozdulnak ki a szülők, az óvodások életéből kiesik az udvar nyújtotta szabad tér, a levegőn töltött idő.
Sokan élnek lakásban, ahol jóval kevesebb a hely és az eszköz az idegrendszer érését segítő változatos aktivitásra. A nagyobbak életéből gyakran kimarad a rendszeres mozgás és sport.
A kevés és nem megfelelő minőségű mozgás az idegrendszer érését befolyásolja.
Az eltérő fejlődésmenetű gyermekeknél még kritikusabb a kiesett idő és terápiás lehetőség.
Az iskolások a gép előtt töltött tanórák között gyakran nem állnak fel, vagy csak a lakáson belül mozognak. Online játékkal kapcsolódnak ki és így „találkoznak”, ez is negatív irányba befolyásolhatja agy fejlődését.
Növekszik a feszültség, a digitális eszközök előtt töltött idő. Ezzel párhuzamosan pótcselekvésként sokszor megjelenik a felesleges evés, nassolás. Számos gyermek szed fel ebben az időszakban plusz kilókat, melynek komoly egészségügyi kockázatai is vannak.
Ahogy a lelki megsegítésre, a minőségi társas kapcsolódásra,
úgy az értékes mozgás biztosítására, a kieső fejlesztés pótlására most még inkább törekedni kell a következő időszakban.
Tudatosan figyeljünk arra is, hogy a pandémia és az otthon töltött hetek után a gyermekek sokat és változatosan mozogjanak a szabadban és akár szervezett keretek között.
Az életkornak megfelelően keressük a lehetőségeket. Nagyon jó a közös aktív kikapcsolódás pl.: kirándulás, biciklizés. Keressünk mozgásos táborokat, a barátokkal együtt délutáni és hétvégi sport lehetőségeket vagy a kicsiknek szervezzünk kerti játékot, játszóterezést.
Talán nehezen hihető, de köszönhetünk is valamit az otthon töltött időnek, a mindennapokat befolyásoló változásnak. Erről írunk következő bejegyzésünkben.
Forrás: qbit.hu, gyogyhirek.hu, bethesda.hu
Comments